Yerusha: Zsidóság és kulturális antropológia - tudományos online folyóirat Yerusha: Zsidóság és kulturális antropológia - tudományos online folyóirat - www.yerushaonline.com yerusha, yerushaonline, zsidóság, mediterráneum, kelet varázsa, lebegő szigetek, kinderjohren, or-zse, online folyóirat, kultúrális antropológia, olasz zsidóság, jemeni zsidóság, genizakutatás, scheiber sándor, holokauszt
CEDAKA - צדקה
A világ zsidó közösségeire egységesen, minden időben és helyen jellemző az irányzatoktól független, világ jobbá tételébe vetett, alapvető hit.

A judaizmus meghatározó princípiuma a cedaka elvrendszerén alapuló társadalometika. A cedaka komplex fogalma a társadalmi igazságosság szinonimája. (héber nyelven a cedek szó igazságot, a cedaka igazságosságot jelent) A nyugati civilizáció és a kereszténység legfőbb etikai értékei - a humánum, az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szolidaritás, a kölcsönös segítségnyújtás, a tolerancia - ezen az ősi zsidó alapelven nyugszanak, mely mintegy átöröklődött a nyugati civilizációba.
Rovatunkban a társadalmi igazságosság, az emberi jogok, a szociáletika néhány aspektusának elemezésére és megértésére törekszünk. Foglalkozni kívánunk a társadalmi diszkrimináció jelenségével, a társadalom margójára szorított csoportok – pl. a szegénységben élők, romák, fogyatékosok, menekültek, LMBT - közösség -, helyzetével valamint az antiszemitizmussal kapcsolatos dilemmákkal is.
A zsidó értékek lényegileg nem különböznek az általános etikai értékrendtől. Ugyanakkor a zsidóság társadalometikával foglalkozó gondolkodói az alapelveket a Szentírásból és annak magyarázataiból, a Talmudból vagy későbbi zsidó kommentárokból vezetik le.


A teremtés zaja – Kardos G. György „Avraham Bogatir hét napja” című regényének elemzése a dialógusfilozófia szemszögéből
Kardos G. György 1968-ban megjelent Avraham Bogatir hét napja című regényének jelen olvasata a dialógusfilozófia, Franz Rosenzweig és Martin Buber művei felől kísérel meg új értelmezést nyújtani. Mind a címben szereplő „hét nap”, mind a regény mottója a bibliai teremtéstörténetre utal. A rosenzweigi elképzelés szerint a teremtés nem a káoszból a rend létrejövetele, hanem éppen ellenkezőleg: a rendnek mint egésznek a részek káoszára való felbomlása. E kezdetben pedig nincs nyelv, amely kapcsolatot teremthetne a részek között.

Szerző: Bartók Ágnes, MA


Elolvas
Az IDEGEN és az idegenekkel szembeni attitűdök Európában
A tanulmány az idegenekkel szembeni attitűdök kérdéshez kíván néhány kutatási adalékot szolgáltatni két empirikus kutatás eredményei alapján. A kutatások időben a menekültválság előtt néhány évvel zajlottak. A 2015-ben lezajlott megrázó események különösen izgalmassá teszik annak vizsgálatát, hogy miképp alakult az idegenekkel szembeni attitűd Európa különböző országaiban 2015 előtt, és ez hogyan befolyásolja európaiságunkat és nemzeti identitásunkat. Az időbeli távolság előnyökkel jár, mivel egy sokkal kevésbé feszült és politikailag hiszterizált világban vizsgálhatjuk az idegenekkel és a bevándorlókkal kapcsolatos nézeteket. Az elemzésben nem csupán az idegenellenesség mértéke érdekel minket, hanem keressük azokat a szélesebb szociológiai, illetve kognitív és affektív gondolkodási mechanizmusok, amelyek hatással lehetnek az idegenekre vonatkozó köznapi attitűdökre.

Szerző: Prof. Dr. Örkény Antal, PhD, DSc


Elolvas
Cedaka az Olaszországban tanuló numerus clausus száműzöttekért
A két világháború között a numerus clausus törvény (1920) nyomására vándordiákká vált magyar zsidó fiatalokat, a numerus clausus száműzöttjeit, a cedaka számos módjával támogatta a magyar zsidóság külföldi tanulmányaiban. A numerus clausus száműzöttjeinek külföldre vándorlása spontán folyamatnak indult, de a Központi Zsidó Diáksegítő Bizottság szervezettebbé tette, annak érdekében, hogy a numerus clausus ne érje el antiszemita célját: a zsidók kiszorítását az értelmiségből és a zsidó társadalmi mobilitás visszafordítását. A jól szervezett cedakának köszönhetően alsó középosztálybeli, első generációs értelmiségi magyar zsidók is diplomára tettek szert külföldön. Ez a cikk az Olaszországban tanuló magyar zsidó egyetemistákat érintő cedaka forrásait mutatja be, valamint egy levéltári forráscsoportot, amely alapján beazonosíthatjuk a numerus clausus száműzöttjeinek egy csoportját.

Szerző: Kelemen Ágnes Katalin, Ph.D. - hallgató


Elolvas
SZÉKELY BÉLA ÉS „A VAJÚDÓ ORSZÁG”
A tanulmány áttekintést ad az újságíró és pszichológus Székely Béla (1892-1955) életéről és munkásságáról. Székely tevékenységének három korszakát foglalja össze. 1. 1918 és 1926 között újságíró és cionista aktivista Erdélyben, az Új Kelet alapítója. Vajúdó ország címmel riportkönyvet ír palesztinai élményeiről. 2. 1926 és 1938 között baloldali publicista, pszichológus, József Attila barátja, az Emberismeret c. folyóirat egyik szerkesztője. 3. 1938 és 1955 között argentínai emigráns, ismert pszichológus egész Latin-Amerikában, a magyar zsidóság támogatója a holokauszt után.

Szerző: Prof. Erős Ferenc


Elolvas
A halukka. Néhány gondolat egy ellentmondásosnak vélt segélyezési rendszer kapcsán.
A 19. század végén a Szentföldön (akkori politikai nevén Palesztinában) gyakorlatilag háromféle zsidó csoport létezett: a Közel-Kelet térségének túlnyomó részben szefárd rítust követő zsidósága, akik közül számosan mondhatók palesztinai őshonosnak. A másik csoport, az akkorra már többségében Európából érkezett, mélyen vallásos közösségek számára Jeruzsálem és a szent városok mindenekfelett szellemi teret jelentenek: az Örökkévaló közelségének valósága itt a legkézzelfoghatóbb a számukra. A zsidó miszticizmus tanítása szerint a Szentföldön élni és imádkozni micva, s így, aki ezt vállalja, azt támogatni kell. Az ő jelenlétük a többi, Európában maradt zsidó jelenlétét is képviseli, így az otthon maradottaknak erkölcsi kötelessége támogatásuk. Az európai közösségek által a szentföldi közösségek számára összegyűjtött adományok elosztási rendszerét nevezik halukkának. Egy újabb, dinamikusan fejlődő csoport tagjai túlnyomórészt fiatalok, akik legfőbb célja egy önálló, független zsidó haza létrehozása Izrael földjén. A cionizmus ezen előfutárai, a galuti lét nagy tagadói számára a halukka – rendszer mélyen lealacsonyító, a zsidósághoz méltatlan intézmény. A cikk rövid áttekintést nyújt erről a vitatott támogatási rendszerről, a teljesség igénye nélkül, a fent említett zsidó csoportok álláspontjait is bemutatva.

Szerző: Dr. Kárpáti Judit, Ph.D.


Elolvas