Yerusha: Zsidóság és kulturális antropológia - tudományos online folyóirat Yerusha: Zsidóság és kulturális antropológia - tudományos online folyóirat - www.yerushaonline.com yerusha, yerushaonline, zsidóság, mediterráneum, kelet varázsa, lebegő szigetek, kinderjohren, or-zse, online folyóirat, kultúrális antropológia, olasz zsidóság, jemeni zsidóság, genizakutatás, scheiber sándor, holokauszt
<KINDERJOHREN>
Mordechai Gebirtig in his Yiddish song full of warmth and humour, looks back to the Jewish world of a townlet as preserved in his memory. He was born in Krakow of the Austrian – Hungarian Monarchy in 1877 where he lived and worked until he was killed by the Nazis in the ghetto of Krakow of occupied Poland. His biography contains all the main features of the fate of the Eastern European Ashkenazi communities which have been brutally wiped out since then.

The main topic of this column is the history and cultural memory of the European Jews and the Jewish communities originating from European cultural circles, including not only the liturgical specialties of Subcarpathian hamlets but also the contributions from artists of big city cabarets, as well as the iconography of Neolog synagogues or some of the famous cafes and cinemas.



Life and Liturgy in the ’Shas Chevra’ Synagogue (Vasvari Street, Budapest) during the 1980s
The author fulfilled the role of the chazzan of the Shas Chevra (Vasvári Pál Street) Synagogue in Budapest that belonged to the so-called status quo ante movement, for one and a half decade. Thus it is no wonder that the author decided to preserve the memory of an important segment of the history of the synagogue and the community in the 1980s for future generations in a longer essay. The Yerusha Online received the author’s full consent and contribution to publish his work in order to give a possibility to our readers to have a glimpse into the life of the Jewish community in Vasvari Street, and - all in all - into the Jewish community life of Budapest, during the penultimate decade of the 20th century.

Author: Dr. Kerekes Béla


Read


The Importance of Wine from Biblical Period up to our Present Age
Wine production is first mentioned in Noah’s story in the Torah. In the period of the Jewish Patriarch wine was a well-known beverage, and it was also used for sacred purposes, as part of sacrifices to the Almighty. Wine was called the “blood of grapes” which shows that it was the red wine that was produced mostly in this period. Wine has been the part of the most festive Jewish religious occasions since biblical times until the present days. However, wine is considered to be not only the source of joy but also a “dangerous drink” that has to be consumed carefully. The Talmud warns us to avoid wine glasses if we want to keep secrets: the Hebrew word for wine (יין) has the same numerological value as the Hebrew word for secret (סוד), that is 70.

Author: Prof. Dr. Oláh János, Ph.D.


Read
Társadalometikai partikularizmus vs. univerzalizmus Akiva és Azzai vitájában. Zsidó értékek a Szináj hegytől napjainkig
Particularism vs. universalism in Social Ethics in the argument of Akiva and Azzai. Jewish Values from the Sinai Mountain to the Present In his essay the author presents the main social ethical issues occurring in the Torah in general, and in the Book of Exodus and in the Book of Leviticus in particular. In his analysis that is based on the Schwarz’s theory he discusses less known frameworks of concepts and thoughts, such as the ethical – moral monotheism of the Sinai Mountain; the system of Jewish values, i.e. the klalim; Rabbi Akiva’s ethical particularism versus Rabbi Ben Azzai’s ethical universalism. The main social ethical, social historical issues of the 21st century can be interpreted in a special way with the help of this Jewish theological framework, and thus there is a possibility to find answers also for the dilemmas of present day Europe.

Author: Dr. Háberman Zoltán, PhD


Read
Szálonként tégedet én el-kiszaggatlak… – A pécsi Engel családról
In his study the author gives a broad picture, spanning over two centuries, of a typical, metropolitan, successful, yet adversities stricken Jewish family, the Engel Family whose members’ significant contributions to the Hungarian culture is beyond doubts. Adolf Engel, born in the town of Pecs in the 19th century, and his descendants worked and are still working hard all over the world, creating lots of values for the benefit of all. Their story reflects the typical fate of the Jews of Hungary: a virtual integration into the society in the 19th century, and forced segregation and uprooting from their birthplace and, in some cases, from their religious communities in the 20th century.

Author: Prof. Dr. Oláh János


Read
Goldzieher Ilona, egy név a magyarországi zsidó művelődés történetéből
A 18. század végén – 19. század elején, Pesten letelepedett zsidóság normái az integráció következtében megváltoztak. Míg az 1828-1833. évi jegyzőkönyvek és adóösszeírások jiddisül és németül készültek, a 19. század 80-as éveinek vége felé a neológ zsidók már olyan törvényt támogattak, amely szerint Magyarországon nem szolgálhatott egy magyarul nem tudó rabbi.

Author: Dr. Larissza Hrotkó, PhD


Read
„Cidkatcha Cedek” - A társadalmi igazságosság eszméje a budapesti Rabbiképző történetében
A Budapesten a közel 150 éve folyamatosan működő, mai nevén Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem történetét szeretném bemutatni – a zsidó szociális munkás szemszögéből. Hogyan és miért jött létre? Hogyan keresi a helyét, és milyen válaszokat ad a szociális problémákra ma? A Rabbiszeminárium története az új utakat kereső, változni képes, ugyanakkor mindig a hagyomány és az ősi tradíciót megtartó zsidó közösség története. A történelem hatalmas viharai ellenére hogyan tudott fennmaradni egy közösség, egy a magyarországi zsidó közösségbe beágyazott felsőoktatási intézmény? Erre keresek válaszokat a Zsidó Egyetem történetén keresztül. A mintegy 150 év alatt hosszabban csak egy évig szünetelt az oktatás: 1944-ben.

Author: Dr. Háberman Zoltán, PhD


Read
Egy kicsi város (Liptószentmiklós) zsidó "nagyjai" a XIX. századból
Liptószentmiklós – Liptovský Mikuláš. A városka neve 1863-1920 között volt Liptószentmiklós , előtte (Liptó) Szent-Miklós. Németül: Sankt Nikolaus in der Liptau, Deutsch-Liptau vagy Liptau-Sankt-Nikolaus. 1920-tól 1952-ig Liptovský Svätý Mikuláš. Liptószentmiklós a trianoni békeszerződés előtt Magyarországhoz tartozott, Liptó vármegye székhelye volt, jelenleg Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásának székhelye. Lakóinak száma napjainkban kb. 32 ezer fő, míg az általunk vizsgált időszakban, a XIX. század közepén-végén, kb. 2,5-3 ezer ember élt a városban, amelyből kb. ezer lélek volt zsidó vallású.

Author: Prof. Dr. Oláh János, PhD


Read
Terézváros, a pesti zsidók otthona
A szerzőnőt a 18. század vége felé Pesten letelepült zsidók sajátos élete, illetve belső társadalmi problémái foglalkoztatják. A zsidó társadalom eddig sem volt homogén, és ez Pesten sem volt másképp. A letelepedés dinamikája és földrajza is mutatja a társadalmi különbségeket. Elsőként Pestre az óbudai vállalkozók jöttek, majd a pozsonyi nagykereskedők követték őket. A tehetősebb vállalkozók és nagykereskedők mellett a városba szegényebb zsidó lakossági rétegek is érkeztek, akik nem rendelkeztek az önálló üzleti tevékenységhez szükséges állandó pesti tartózkodási engedéllyel (az úgy nevezett toleranciával). Noha a zsidók túlnyomó része Terézvárosban élt, az egyes családok lakóhelyét a vagyoni helyzet határozta meg. Minél vagyonosabb voltak az új telepesek, annál távolabb helyezkedtek el a régi terézvárosi központtól, amelynek magvát a Dob és Király utca körüli terület alkotta. Az első zsinagógák azonban éppen ezen a területen jöttek létre. A kutatási anyag részét képező egyházi születési, illetve halotti anyakönyvekből kiderült, hogy az új pesti zsidó társadalomban a vallási normától eltérő családforma is jelen volt. Felmerült a kérdés, hogyan fogadta be a zsidó közösség a hajadon anyákat és a házasságon kívül született gyermekeket. Bizonyítható, hogy az egyedülálló anyák fiúgyermekeit is körülmetélték, és minden elhunyt zsidó gyermeket valószínűleg az Izraeliták temetőjében temették le. Ezek a tények az elfogadásra utalnak, de az anyakönyvek kitöltésének gyakorlata azt is jelzi, hogy a házasságon kívüli születések struktúráját a közösség csak vonakodva vette tudomásul.

Author: Dr. Hrotkó Larissza, PhD


Read


A zsinagógáról és szokásairól
A zsinagóga (bét hákneszet / a gyülekezet háza) szó görög eredetű és gyűléshelyet, összegyülekezést, gyülekezeti házat jelent, mely gyakorlatilag egy olyan épület, amely a zsidóság vallási és közösségi életének központja. E görög szó használata a „gyülekezet háza” szinonimájaként, jóval fiatalabb, mint amit a héber szavak, a kifejezés magában rejt, hiszen e szavak a zsidóság történelmének nagyon hosszú korszakát ölelik át, és meg is határozzák annak történelmét. A zsinagógák a zsidó közösségek vallási életének meghatározói, és összetartó erejének biztosítékául is szolgálnak úgy a diaszpórában, mint Izrael földjén. A zsinagóga fő célja, hogy a zsidók imádkozhassanak benne, de emellett még számos funkciója is lehet, illetve van is. Ebben az írásban azonban „csak” a zsinagógai imádkozáshoz kapcsolódó szokásokról esik szó, remélhetőleg érthetően, a lehetőségek függvényében egyszerűen.

Author: Oláh János, PhD


Read