Yerusha: Zsidóság és kulturális antropológia - tudományos online folyóirat Yerusha: Zsidóság és kulturális antropológia - tudományos online folyóirat - www.yerushaonline.com yerusha, yerushaonline, zsidóság, mediterráneum, kelet varázsa, lebegő szigetek, kinderjohren, or-zse, online folyóirat, kultúrális antropológia, olasz zsidóság, jemeni zsidóság, genizakutatás, scheiber sándor, holokauszt
<KINDERJOHREN>
Mordechai Gebirtig in his Yiddish song full of warmth and humour, looks back to the Jewish world of a townlet as preserved in his memory. He was born in Krakow of the Austrian – Hungarian Monarchy in 1877 where he lived and worked until he was killed by the Nazis in the ghetto of Krakow of occupied Poland. His biography contains all the main features of the fate of the Eastern European Ashkenazi communities which have been brutally wiped out since then.

The main topic of this column is the history and cultural memory of the European Jews and the Jewish communities originating from European cultural circles, including not only the liturgical specialties of Subcarpathian hamlets but also the contributions from artists of big city cabarets, as well as the iconography of Neolog synagogues or some of the famous cafes and cinemas.



Goldzieher Ilona, egy név a magyarországi zsidó művelődés történetéből
A 18. század végén – 19. század elején, Pesten letelepedett zsidóság normái az integráció következtében megváltoztak. Míg az 1828-1833. évi jegyzőkönyvek és adóösszeírások jiddisül és németül készültek, a 19. század 80-as éveinek vége felé a neológ zsidók már olyan törvényt támogattak, amely szerint Magyarországon nem szolgálhatott egy magyarul nem tudó rabbi.

Szerző: Dr. Larissza Hrotkó, PhD


Megtekint
„Cidkatcha Cedek” - A társadalmi igazságosság eszméje a budapesti Rabbiképző történetében
A Budapesten a közel 150 éve folyamatosan működő, mai nevén Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem történetét szeretném bemutatni – a zsidó szociális munkás szemszögéből. Hogyan és miért jött létre? Hogyan keresi a helyét, és milyen válaszokat ad a szociális problémákra ma? A Rabbiszeminárium története az új utakat kereső, változni képes, ugyanakkor mindig a hagyomány és az ősi tradíciót megtartó zsidó közösség története. A történelem hatalmas viharai ellenére hogyan tudott fennmaradni egy közösség, egy a magyarországi zsidó közösségbe beágyazott felsőoktatási intézmény? Erre keresek válaszokat a Zsidó Egyetem történetén keresztül. A mintegy 150 év alatt hosszabban csak egy évig szünetelt az oktatás: 1944-ben.

Szerző: Dr. Háberman Zoltán, PhD


Megtekint
Egy kicsi város (Liptószentmiklós) zsidó "nagyjai" a XIX. századból
Liptószentmiklós – Liptovský Mikuláš. A városka neve 1863-1920 között volt Liptószentmiklós , előtte (Liptó) Szent-Miklós. Németül: Sankt Nikolaus in der Liptau, Deutsch-Liptau vagy Liptau-Sankt-Nikolaus. 1920-tól 1952-ig Liptovský Svätý Mikuláš. Liptószentmiklós a trianoni békeszerződés előtt Magyarországhoz tartozott, Liptó vármegye székhelye volt, jelenleg Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásának székhelye. Lakóinak száma napjainkban kb. 32 ezer fő, míg az általunk vizsgált időszakban, a XIX. század közepén-végén, kb. 2,5-3 ezer ember élt a városban, amelyből kb. ezer lélek volt zsidó vallású.

Szerző: Prof. Dr. Oláh János, PhD


Megtekint
Terézváros, a pesti zsidók otthona
A szerzőnőt a 18. század vége felé Pesten letelepült zsidók sajátos élete, illetve belső társadalmi problémái foglalkoztatják. A zsidó társadalom eddig sem volt homogén, és ez Pesten sem volt másképp. A letelepedés dinamikája és földrajza is mutatja a társadalmi különbségeket. Elsőként Pestre az óbudai vállalkozók jöttek, majd a pozsonyi nagykereskedők követték őket. A tehetősebb vállalkozók és nagykereskedők mellett a városba szegényebb zsidó lakossági rétegek is érkeztek, akik nem rendelkeztek az önálló üzleti tevékenységhez szükséges állandó pesti tartózkodási engedéllyel (az úgy nevezett toleranciával). Noha a zsidók túlnyomó része Terézvárosban élt, az egyes családok lakóhelyét a vagyoni helyzet határozta meg. Minél vagyonosabb voltak az új telepesek, annál távolabb helyezkedtek el a régi terézvárosi központtól, amelynek magvát a Dob és Király utca körüli terület alkotta. Az első zsinagógák azonban éppen ezen a területen jöttek létre. A kutatási anyag részét képező egyházi születési, illetve halotti anyakönyvekből kiderült, hogy az új pesti zsidó társadalomban a vallási normától eltérő családforma is jelen volt. Felmerült a kérdés, hogyan fogadta be a zsidó közösség a hajadon anyákat és a házasságon kívül született gyermekeket. Bizonyítható, hogy az egyedülálló anyák fiúgyermekeit is körülmetélték, és minden elhunyt zsidó gyermeket valószínűleg az Izraeliták temetőjében temették le. Ezek a tények az elfogadásra utalnak, de az anyakönyvek kitöltésének gyakorlata azt is jelzi, hogy a házasságon kívüli születések struktúráját a közösség csak vonakodva vette tudomásul.

Szerző: Dr. Hrotkó Larissza, PhD


Megtekint


A zsinagógáról és szokásairól
A zsinagóga (bét hákneszet / a gyülekezet háza) szó görög eredetű és gyűléshelyet, összegyülekezést, gyülekezeti házat jelent, mely gyakorlatilag egy olyan épület, amely a zsidóság vallási és közösségi életének központja. E görög szó használata a „gyülekezet háza” szinonimájaként, jóval fiatalabb, mint amit a héber szavak, a kifejezés magában rejt, hiszen e szavak a zsidóság történelmének nagyon hosszú korszakát ölelik át, és meg is határozzák annak történelmét. A zsinagógák a zsidó közösségek vallási életének meghatározói, és összetartó erejének biztosítékául is szolgálnak úgy a diaszpórában, mint Izrael földjén. A zsinagóga fő célja, hogy a zsidók imádkozhassanak benne, de emellett még számos funkciója is lehet, illetve van is. Ebben az írásban azonban „csak” a zsinagógai imádkozáshoz kapcsolódó szokásokról esik szó, remélhetőleg érthetően, a lehetőségek függvényében egyszerűen.

Szerző: Oláh János, PhD


Megtekint