Yerusha: Zsidóság és kulturális antropológia - tudományos online folyóirat Yerusha: Zsidóság és kulturális antropológia - tudományos online folyóirat - www.yerushaonline.com yerusha, yerushaonline, zsidóság, mediterráneum, kelet varázsa, lebegő szigetek, kinderjohren, or-zse, online folyóirat, kultúrális antropológia, olasz zsidóság, jemeni zsidóság, genizakutatás, scheiber sándor, holokauszt
<KINDERJOHREN>
Mordechai Gebirtig melegséggel és humorral telített jiddis dalában visszatekint a gyermekkori emlékeiben őrzött kisvárosi zsidó világra. A dal szerzője 1877-ben az osztrák-magyar monarchiabeli Krakkóban született, itt alkotott egész életében, és 1942-ben a németek által megszállt lengyel Krakkó gettójában ölték meg. Ezek az életrajzi adatok sűrítve tartalmazzák a nagyrészt ma már nem létező európai askenáz közösségeknek a körvonalait.

Rovatunk az európai és az európai kultúrkörből kinőtt zsidóság történetéhez és kulturális emlékezetéhez kapcsolódó témákkal kíván foglalkozni, legyen szó akár a kárpátaljai falvak liturgiai különlegességeiről, a nagyvárosi kabarék művészeiről, a neológ zsinagógák ikonográfiájáról vagy a kávéházak és mozik megalapítóiról.


A budapesti Vasvári Pál utcai Sász-Chevrá zsinagóga élete és liturgiája az 1980-as években
A szerző, aki budapesti Sász Chevrá (Vasvári Pál utcai), a status quo ante irányzathoz tartozó zsinagóga cházáni tisztjét másfél évtizedig töltötte be, azt tűzte ki célul önmaga számára, hogy ennek a különleges sajátosságokkal rendelkező közösségnek az életét és liturgiáját a jövendő nemzedékek számára megörökítse, főképp abban a meghatározott időintervallumban, amikor az ottani eseményeket maga is átélhette, azaz az 1980-as években.

Szerző: Dr. Kerekes Béla


Elolvas


A bor szerepéről a Tanakhtól napjainkig
A bor előállításáról először a Tórában, Noé történetében olvashatunk. A zsidóság ősatyáinak idejében a bor jól ismert ital volt, és az Örökkévalónak bemutatott áldozatok kiegészítő részeként is használták azt. A „szőlő vére” kifejezésből pedig arra lehet következtetni, hogy főleg vörös bort készítettek akkoriban. A bor mindig is hozzá tartozott a zsidóság ünnepélyesebb étkezéseihez a bibliai időtől kezdődően, egészen napjainkig. A bor azonban nemcsak örömöt okozó, ám „veszélyes ital”, hanem nagy odafigyelést igényel fogyasztása, mert egy talmudi példázat arra hívja fel a figyelmet, hogy a bor (יין) és a titok (סוד) héber szavak betűinek a számértéke megegyezik, azaz mindkettőnek 70, tehát azonos, ebből következően, ha titkot akarunk tartani, jobb ha elkerüljük a boros poharakat.

Szerző: Prof. Dr. Oláh János, Ph.D.


Elolvas
Társadalometikai partikularizmus vs. univerzalizmus Akiva és Azzai vitájában. Zsidó értékek a Szináj hegytől napjainkig
A cikk Mózes 2. és 3. könyvének néhány társadalometikai kérdését vizsgálja. Schwarz elmélete alapján, kevésbé köztudott fogalmi és gondolkodási kereteket kíván megtárgyalni. Ilyen például a Szináj-hegyi etikai-erkölcsi monoteizmus. A zsidó értékek rendszere, a klalim. Akiva etikai partikularizmusa vs. Ben Azzai univerzalizmusa. A zsidó vallástudomány eszközeivel egy más fajta szemszögből értelmezhetőek a 21. század társadalomtörténeti, társadalometikai kérdései. Azért fontos a mai napig a zsidó gondolkodásmódban például a Szináj-hegyi történet vagy a talmud korabeli rabbik vitái, mivel a zsidó gondolkodók innen vezetik le a zsidóság értékeit, normáit. Ez a gondolkodási keret, amely mentén több ezer éve keressük a válaszokat. Bízva, hogy egyszer meg is találjuk őket. A mai európai ember dilemmájára is egy választ keresünk. Embertársaink iránti felelősségvállalás csak a szűkebb környezetünket kell, hogy érintse, vagy ki kell tekintenünk a tágabban értelmezett világunk felé is? A zsidókat több ezer éve, mint Akivat és Azzait is, ez a kérdés érdekelte, mely aktuális ma is.

Szerző: Dr. Háberman Zoltán, PhD


Elolvas
Szálonként tégedet én el-kiszaggatlak… – A pécsi Engel családról
Esszéjében a szerző átfogó, mintegy két évszázadon át ívelő képet nyújt egy tipikusnak is mondható, nagyvárosi, sikeres, de mégis balsors kísérte magyar zsidó családról, a magyar kulturális értékekhez is sok tekintetben hozzájáruló Engel-családról. A 19. század elején Pécsett született Engel Adolf és utódai, a későbbi Engelek folyamatosan munkálkodtak és munkálkodnak mindmáig, létrehozva sok értéket, szerteszéjjel a nagyvilágban. Egy darabig szülőhelyükön, Pécsett, majd egyesek önszántukból, mások kényszerből, az apa – nagyapa –dédapa - ükapa szülőhelyétől távol. Egyesek megmaradva zsidónak, míg mások vallást változtatva.

Szerző: Prof. Dr. Oláh János


Elolvas
Goldzieher Ilona, egy név a magyarországi zsidó művelődés történetéből
A 18. század végén – 19. század elején, Pesten letelepedett zsidóság normái az integráció következtében megváltoztak. Míg az 1828-1833. évi jegyzőkönyvek és adóösszeírások jiddisül és németül készültek, a 19. század 80-as éveinek vége felé a neológ zsidók már olyan törvényt támogattak, amely szerint Magyarországon nem szolgálhatott egy magyarul nem tudó rabbi.

Szerző: Dr. Larissza Hrotkó, PhD


Megtekint
„Cidkatcha Cedek” - A társadalmi igazságosság eszméje a budapesti Rabbiképző történetében
A Budapesten a közel 150 éve folyamatosan működő, mai nevén Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem történetét szeretném bemutatni – a zsidó szociális munkás szemszögéből. Hogyan és miért jött létre? Hogyan keresi a helyét, és milyen válaszokat ad a szociális problémákra ma? A Rabbiszeminárium története az új utakat kereső, változni képes, ugyanakkor mindig a hagyomány és az ősi tradíciót megtartó zsidó közösség története. A történelem hatalmas viharai ellenére hogyan tudott fennmaradni egy közösség, egy a magyarországi zsidó közösségbe beágyazott felsőoktatási intézmény? Erre keresek válaszokat a Zsidó Egyetem történetén keresztül. A mintegy 150 év alatt hosszabban csak egy évig szünetelt az oktatás: 1944-ben.

Szerző: Dr. Háberman Zoltán, PhD


Megtekint
Egy kicsi város (Liptószentmiklós) zsidó "nagyjai" a XIX. századból
Liptószentmiklós – Liptovský Mikuláš. A városka neve 1863-1920 között volt Liptószentmiklós , előtte (Liptó) Szent-Miklós. Németül: Sankt Nikolaus in der Liptau, Deutsch-Liptau vagy Liptau-Sankt-Nikolaus. 1920-tól 1952-ig Liptovský Svätý Mikuláš. Liptószentmiklós a trianoni békeszerződés előtt Magyarországhoz tartozott, Liptó vármegye székhelye volt, jelenleg Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásának székhelye. Lakóinak száma napjainkban kb. 32 ezer fő, míg az általunk vizsgált időszakban, a XIX. század közepén-végén, kb. 2,5-3 ezer ember élt a városban, amelyből kb. ezer lélek volt zsidó vallású.

Szerző: Prof. Dr. Oláh János, PhD


Megtekint
Terézváros, a pesti zsidók otthona
A szerzőnőt a 18. század vége felé Pesten letelepült zsidók sajátos élete, illetve belső társadalmi problémái foglalkoztatják. A zsidó társadalom eddig sem volt homogén, és ez Pesten sem volt másképp. A letelepedés dinamikája és földrajza is mutatja a társadalmi különbségeket. Elsőként Pestre az óbudai vállalkozók jöttek, majd a pozsonyi nagykereskedők követték őket. A tehetősebb vállalkozók és nagykereskedők mellett a városba szegényebb zsidó lakossági rétegek is érkeztek, akik nem rendelkeztek az önálló üzleti tevékenységhez szükséges állandó pesti tartózkodási engedéllyel (az úgy nevezett toleranciával). Noha a zsidók túlnyomó része Terézvárosban élt, az egyes családok lakóhelyét a vagyoni helyzet határozta meg. Minél vagyonosabb voltak az új telepesek, annál távolabb helyezkedtek el a régi terézvárosi központtól, amelynek magvát a Dob és Király utca körüli terület alkotta. Az első zsinagógák azonban éppen ezen a területen jöttek létre. A kutatási anyag részét képező egyházi születési, illetve halotti anyakönyvekből kiderült, hogy az új pesti zsidó társadalomban a vallási normától eltérő családforma is jelen volt. Felmerült a kérdés, hogyan fogadta be a zsidó közösség a hajadon anyákat és a házasságon kívül született gyermekeket. Bizonyítható, hogy az egyedülálló anyák fiúgyermekeit is körülmetélték, és minden elhunyt zsidó gyermeket valószínűleg az Izraeliták temetőjében temették le. Ezek a tények az elfogadásra utalnak, de az anyakönyvek kitöltésének gyakorlata azt is jelzi, hogy a házasságon kívüli születések struktúráját a közösség csak vonakodva vette tudomásul.

Szerző: Dr. Hrotkó Larissza, PhD


Megtekint


A zsinagógáról és szokásairól
A zsinagóga (bét hákneszet / a gyülekezet háza) szó görög eredetű és gyűléshelyet, összegyülekezést, gyülekezeti házat jelent, mely gyakorlatilag egy olyan épület, amely a zsidóság vallási és közösségi életének központja. E görög szó használata a „gyülekezet háza” szinonimájaként, jóval fiatalabb, mint amit a héber szavak, a kifejezés magában rejt, hiszen e szavak a zsidóság történelmének nagyon hosszú korszakát ölelik át, és meg is határozzák annak történelmét. A zsinagógák a zsidó közösségek vallási életének meghatározói, és összetartó erejének biztosítékául is szolgálnak úgy a diaszpórában, mint Izrael földjén. A zsinagóga fő célja, hogy a zsidók imádkozhassanak benne, de emellett még számos funkciója is lehet, illetve van is. Ebben az írásban azonban „csak” a zsinagógai imádkozáshoz kapcsolódó szokásokról esik szó, remélhetőleg érthetően, a lehetőségek függvényében egyszerűen.

Szerző: Prof. Dr. Oláh János, PhD


Megtekint