Yerusha: Zsidóság és kulturális antropológia - tudományos online folyóirat Yerusha: Zsidóság és kulturális antropológia - tudományos online folyóirat - www.yerushaonline.com yerusha, yerushaonline, zsidóság, mediterráneum, kelet varázsa, lebegő szigetek, kinderjohren, or-zse, online folyóirat, kultúrális antropológia, olasz zsidóság, jemeni zsidóság, genizakutatás, scheiber sándor, holokauszt
Konferencia
Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával Csoda és tudomány a Pátriárkák korától napjainkig címmel, nemzetközi biblikus konferenciát rendezett 2015. november 23-24-én az OR-ZSE konferencia-termében.

A kiemelkedő jelentőségű, a vallások közötti párbeszédet szolgáló eseményt Őexcellenciája Ilan Mor, Izrael Állam budapesti nagykövete és Dr. Frőlich Róbert, országos főrabbi nyitotta meg. A konferencia előadói között a konferencia közönsége a keresztény és zsidó vallástudomány, irodalomtudomány és filozófia magyarországi, erdélyi, izraeli, horvátországi és németországi jeles képviselőit üdvözölhette.

Az elhangzott előadások szerkesztett, szöveges változatát ezen a helyen olvashatják az érdeklődők.


Csodálatos emberek, példaképek. Az istenhiten alapuló rabbinikus kompetencia

A Lőw-i életmű aktuális üzenete, hogy az új évezredben is teremtődjék meg, illetve folytatódjék az istenhiten alapuló rabbinikus kompetencia, felelősség. A közösség iránti alázat, s az alkotó kész kohéziós erő. Lőw Immánuel lányánál vendégeskedtünk feleségemmel, Julival minden sábát délután. Ő volt a Nagyasszony, Juhász Gyula platói szerelme, nemzedékek ihletője. A legnagyobb neológ rabbi hagyomány hű gyermeke, a szegedi zengzetes nyelv éltetője.
Benoschofskyt követve, a rabbi legyen ebben a korban is a „tévelygők” útmutatója, oktatója-nevelője. A hit őre, aki empátiával, szép szóval a Mindenható iránti szeretetet plántálja át az arra szomjazóknak. A háború utáni budapesti neológia első számú reprezentánsa volt, Ő avatott bár micvá-vá, s irányított a rabbi pálya varázslatos-göröngyös útjára. A zsinagógai lét áhítata, s a New York Kávéház asztaltársaságának szellemisége integrálódott oktatói pályáján.
A Jungreiszek nyomán a rabbi legyen közösségépítő, s így személy-orientált, aki érzékeny a szociális kérdésekre, korunk kihívásaira. Hagyománytisztelete tegye továbbra is az ő életét hitelessé és példamutatóvá. A korszak Magyarországának legnépesebb rabbi családja az övék. Több mint harminc Jungreisz "udvar" színesítette a magyarországi zsidó palettát.
Apám is nála tanult. Ezernyi "városi legenda" szegélyezi rövidre szabott életét, mígnem Őt is elnyelte a genocídium sötétje...


Szerző: Schőner Alfréd


Megtekint
A csoda az egyházi szenntéavatási eljárás kikristályosodásának tükrében

A csoda, mint az Istennek tetsző, példaadó életet élt személyek üdvösségének bizonyítéka, a keresztényüldözések ókori időszakának lezárulta után kap egyre hangsúlyosabb helyet, az olyan szenttéavatási eljárásokban, ill. a liturgikus tisztelet kialakulásában, amelyek nem vértanúhalált halt személyekkel kapcsolatosak. A csoda megtörténte és vizsgálata meghatározó volt – és mind a mai napig megmaradt – az egyre pontosabban rögzített eljárásban, amelynek végeredményeként az illetékes egyházi hatóság, amely III. Sándor pápa (1159-1181) óta személyesen a pápa, kinyilvánítja az Egyház megalapozott meggyőződését, hogy a szentség hírében elhunyt személy bizonyosan az üdvösségre jutott. Ennek a meggyőződésnek alapvető külső jele a mártíromság, vagy azok a csodás megnyilvánulások, amelyek alátámasztják, hogy a szent közbenjárása – Istennel való egyedi és kimagasló együttműködése – folytán, az isteni kegyelem sajátos jótéteményekben részesít egyeseket.

Szerző: Szuromi Szabolcs Anzelm. O.Praem.


Megtekint
„Áser jócár”. A csoda tükröződése a zsidó liturgiában

A zsidó liturgia egyik sajátos vetületét veszi górcső alá a szerző előadásában. Olyan mindennapi, mondhatni közönséges témáról esik itt szó, amelyről első hallásra talán senkinek sem jutna eszébe a csodák világa. Mindemellett az Örökkévaló által teremtett világnak magától értetődően természetes, és éppen ezért tökéletes működése önmagában felér a csodával. Ezt már ókori rabbik is meglátták, és ennek megfelelően úgy vélték, hogy ezekhez a létszükségleti eseményekhez, mint csodákhoz kell viszonyulnunk, és akképpen is kell ezeket a zsidó mindennapok liturgiájában megjeleníteni. A szerző a talmudi bölcsek véleménye mellett megvizsgálja olyan nagy rabbinikus tekintélyek eme témával kapcsolatos vélekedéseit, mint Rási, Maimúni vagy Jószéf Káró.

Szerző: Spitzer Shlomo


Megtekint
Hogyan hal meg az az egy ember? - Szerb Antal és társai -

A jelen tanulmány a magyar Holocaust írómártírjainak sorsát vizsgálja, méghozzá egy külön körből. Szerb Antal, Sárközi György, Halász Gábor pályájuk során abban a hiszemben éltek, hogy őket befogadta a többségi társadalom. Mindhárman katolikus hitben éltek, mint betértek-kitértek: zsidó származásukkal a munkaszolgálatban, majd a halál árnyékában kellet szembesülniük. Ennek a folyamatát tárja fel a tanulmány, a többszörös tragédiát. A korban, melyben éltek, érvel a dolgozat, a szabad identitás-választás illúzió volt. Ezek a nagy és neves szellemek, - bár a szakirodalom egy része ezt tagadja – zsidókén haltak meg, a zsidó szenvedés és mártírium tudatában. Az érvelés egy lépéssel tovább megy. Akit zsidó származásának számon tartásával életében megkülönböztettek, azt miden akadály a zsidóságára emlékeztette. Tudatosan, vagy öntudatlanul, ezek a mártírok, már életükben is a zsidó sors részesei volta.

Szerző: Ungvári Tamás


Megtekint
Kinyilatkoztatás – csoda - hit a rabbinikus irodalomban

A kinyilatkoztatás, a csoda és a hit, mint fogalmak, nem igazán képezték és manapság sem igazán képezi diskurzus tárgyát a zsidóságon belül, nem volt és általában nem hangsúlyos „téma” e fogalmak „teológiai körüljárása”. Ez az írás egy kezdetleges kísérlet a címben jelzett fogalmak vázlatos, kényszerűen szűkszavú és erősen szubjektív felvázolására a hagyományos zsidó vallási irodalom, a „rabbinikus irodalom” témánkhoz tartozó részeiben, amely egy „látlelet”, szintén vázlatos, kényszerűen szűkszavú és erősen szubjektív felvázolás lehet csak, értelemszerűen. E „felvázolás”során a kinyilatkoztatás-csoda-hit fogalmaknak a rabbinikus irodalmi szövegei, kifejtései segítségével, azokat felhasználva, arra konkludáltam, hogy a fogalmak szorosan összetartoznak, gyakorlatilag szétválaszthatatlanok, és a zsidóság a meghatározó rabbinikus irodalmi megnyilvánulásaiban így is értelmezi azokat, approximatíve, ám viszonylag tág keretek között, hiszen a zsidóságnak nincsenek dogmái , hanem evidenciái vannak. A zsidó vallás és hit lényege nem egyedül az elméleti követelmények teljesítése vagy a dogmák elfogadása, hanem az Örökkévaló Isten által adott, a kinyilatkoztatott Tórában/Tanban foglalt parancsok, utasítások, előírások gyakorlatban történő megvalósítása.

Szerző: Oláh János


Megtekint
Gondolatok néhány bibliai csodáról Maimonidész és Spinoza írásain keresztül

RaMBaM (Maimonidesz) a csodákat a teremtés történetével magyarázza.
Maimonidesz szerint a világot a természet törvényei szabályozzák, de a világot Isten (הקב''ה) a semmiből teremtette. Azt is mondja, hogy a természet törvényeitől való eltérések már a hat napos világteremtésnél önmagába a természetbe bekerültek!
Spinoza így foglalja össze a csodákról irott szövegeit: „kivétel nélkül kijelenthetjük a Bibliában megemlített és valóban előfordult eseményekről, hogy ezek mind a természet törvényei alapján történtek meg.”
Befejezésül az izraeli orthodox filozófust Jeschajahu Leibowitzot idéztem:
„Ha az ember Izrael állam jólétének és biztonságának gondját magán viseli, akkor páncélosokról és bombázó repülőgépekről is gondoskodik, pedig reggel még nagy áhítattal mondta ki „Zur Israel“, „Izraelnek kősziklája“ „Te vagy éltünk bérce, segitségünk pajzsa”, épp úgy, mint bármelyik ateista, aki nem ismeri „Izraelnek kősziklája“ fogalmat.”


Szerző: Lengyel Gábor


Megtekint
„Nem minden órában történik csoda...” Megilla 7 b A csoda a zsidó irodalomban

A dolgozat megpróbál egy folyamatos történeti áttekintést adni a csoda kérdésköréről a teljes zsidó gondolkodásban. A kiindulópont természetesen a Biblia, amit a Talmud követ. A középkori zsidó filozófia érzékenyen vet fel kérdéseket, melyeket tovább visz az újkor, de nem feledkezik meg a kérdésről a modern és mai zsidó gondolkodás sem. Fontos felemlíteni, hogy a zsidó csodafogalom nem azonos a természeti törvényeknek ad hoc felfüggesztésével, hiszen azokat Isten már a teremtés idején megalkotta és azok az idők végtelenjében várnak színrelépésükre.

Szerző: Szécsi József


Megtekint
EXODUS - csoda és történelem

A tanulmány fő témája az exodus, vagyis az izraeliták Egyiptomból való szabadulásának időrendi meghatározása, az egyes történések, mint például az Egyiptomba való letelepedés kronológiai adatai, a rabszolgaság kezdete, a hébereket elnyomó fáraó személye és az események, főleg a tíz csapás történéseiben leírt csodák tudományos magyarázata a legújabb archeológiai, geológiai és klimatológiai vizsgálatok alapján.
A tanulmány átfogó képet rajzol minderről Ian Wilson, Graham Philips, Witus Dröscher és David Rohl kutatásai alapján. Az exodust, mint valós történelmi eseményt mutatja be, melynek háttere a thérai vulkánkitörés, annak minden következménye úgy, ahogy azt a legújabb geológiai vizsgálatok és a jelenkori vulkánkitörések vizsgálatai is igazolják.
Ebben a kontextusban és a Szentírás tudósításainak összefüggésében a kivonulás történelem, de ugyanakkor csoda is, Isten tette nem a fizikai és a természeti törvények ellen, hanem épp ellenkezőleg: a természeti törvényeknek, mint szükségszerű igazságoknak a felhasználásával. A csoda, ami itt történt, ilyenképp jelentéstejes rendkívüliség, azaz vallásos jel, amely a szabadító Istenről tesz bizonyságot.


Szerző: Molnár János


Megtekint
A fogalmak történeti szemantikájának változása a csodák és a tudomány viszonyának összefüggésében

A csodának nemcsak történeti, de jelenkori, aktuális szemantikája is rendkívül kiterjedt, skolasztikus elrendezése szinte lehetetlen. Maga az alapjelenség egyértelműen meghatározható: a csoda eredendően kauzális magyarázat, valami okának a megnevezése.
Ebben a definícióban bennefoglaltatik, hogy ha csodáról beszélünk, mindig két különböző korszak találkozik. A modern diskurzusnak a csodáról való eltérő értelmezéseiben történelmi korszakok különneműsége ütközik össze.
Ezért történhet meg, hogy a kellő összpontosítás nélkül böngésző olvasó csodálkozásba eshet, hogy az antik mitológiában a későbbi értelemben vett csodák nem fordulnak elő. A zsidó hagyományban is hasonló a helyzet.

A kereszténység későbbi fejlődése vezet el a csoda mai értelméhez. A csodára való képesség meghatároz valláson belüli pozíciót, a csoda legitimálja a vallást, hiszen az emeli fel a hit világát a közönséges hétköznapok világa fölé.
A csoda fejlődéstörténetében kezdetben a csoda még nem egy bizonyított tudományos igazsággal (vagy az amögött álló szemlélettel), „csak” a valószínűséggel, a mindennapi tudat plauzibilitás-fogalmával áll szemben.

A fejlődési trend egyértelmű. A „természetfölötti” egyre inkább a tudományok diskurzusában rögzített kijelentésekkel, mint igazságokkal, és nem azzal áll szemben, ami a mindennapi tudat számára „valószínűtlen” vagy „elképzelhetetlen”.
A koraújkori tudomány sokáig a legrokonszenvezőbb viszonyban áll a skolasztikával. A szemantika legitimizálódása, a modern racionalitás elvei lassan kristályosodnak ki. A zsidó vallási gondolkodásban a csoda-fogalom a teremtés, kinyilatkoztatás és a megváltás egymásból kinövő sorozata sajátos pozitív valóság-státuszra tesz szert. A csoda része lesz a valóságnak, így nem lehet annak semmilyen szempontból sem ellentéte vagy alternatívája.
Részben a chasszid hagyomány (és analógia), részben a keresztény-típusú csoda öndestruktív pályájának elkerülése alakítja ki e csoda-felfogás kereteit. A csoda nem arra szolgál, hogy a múlt determinációit megszüntesse, eljátssza a valóságosnál is valóságosabb kauzalitás szerepét, de arra, hogy a bölcsesség, az inspiráció és az intuíció erőire támaszkodva „fellebbenthesse a jövőt rejtő fátylat”.


Szerző: Kiss Endre


Megtekint
The Casting of Lots in the Bible and the Modern Age: Miracles or Randomness? The Traditional Jewish Perspective

This article analyses the Jewish perspective of the phenomena of Casting of Lots in the Bible and the Modern Age. The author explores the practices of Casting of Lots and the Randomness idea in Biblical life, as well as in rabbinic literature and Jewish Thought, from Talmudic times until today.
Among the questions the author is researching are: What is the significance of the casting of lots in the scientific world and in the world of the Sages?
The author bring few cases in which Casting of Lots was not used but maybe should have been used, like the case of the American Ship the William Brown, The controversial case of the Hungarian Jew Rudolf Israel Kastner. The author bring one of the most fascinating types of Jewish lottery practice known as Goral HaGra and one of the most dramatic events in which the Gra lot was used: The identification of 12 among the 35 fighters who were murdered by Arabs on the eve of the Declaration of the State of Israel, during attempts to reach Gush Etzion. After The bodies of the fighters were destroyed by the Arabs and only after about three years were the corpses gathered and delivered to be buried. The article is finalized with the Jewish Meaning of Randomness.


Szerző: Dadon Kotel


Megtekint
A csoda héberül



Szerző: Karasszon István


Megtekint
Csodák a rabbinikus hagyományban



Szerző: Fényes Balázs


Megtekint