„Mindaddig nem vész el reménységünk, amíg szemeink Cion felé néznek …” – valljuk a Hatikva éneklésekor. A kétezer éves remény hetven évvel ezelőtt immár valósággá vált, így a diaszpórában élők szemei még inkább Cion felé tekintenek. Folyóiratunk célkitűzése főként a Szétszóratásban élő zsidóság kulturális hagyományainak folyamatos őrzésében való részvétel, amely magában foglalja a diaszpóra és az anyaország dinamikus kapcsolatának vonatkozásait is. Ez azt jelenti, hogy rovatunkban nem a modern Izrael Államának napi politikájával, társadalmi – gazdasági életével foglalkozó írásokat közlünk, erre számos, színvonalas fórum létezik -, sokkal inkább kerül fókuszpontba az izraeli társadalom és kultúra a diaszpóra vonatkozásában.
|
 |
Etióp zsidó bevándorlók szociális integrációjának problematikája Izraelben I. Zsidók Etiópiában
Noha az Etiópiából Izraelbe alijázott zsidók nagy része közel harminc éve él Izrael társadalmában, a mai napig nem beszélhetünk közösségi szintű, sikeres integrációról. Jelen tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy az izraeli társadalmon belül mi okozza ezt a problémát. Kutatásaink során áttekintettük azt is, hogy Izrael Állama milyen és mennyire hatékony programokat hoz létre annak érdekében, hogy az etióp zsidók társadalmi beilleszkedése végső soron sikeres legyen. Vizsgálódásaink eredményeképpen megállapítottuk, hogy a sikeres integráló programok titka a célcsoportok kultúrájának és valóságos igényeinek mély megértése. Fontos, hogy az integrálandó közösség tagjaival mint partnerekkel kell együttműködni egy befogadó társadalom létrehozása érdekében.
Szerző: Dr. Háberman Zoltán, PhD – Berzi Eszter (BA)
|
Elolvas |
|
Leah Goldberg: A Kastély úrnője – Ellentétes interpretációk: a színdarab izraeli és európai olvasatai
A Kastély úrnője egyszerre két olvasattal is szolgál. A cionista olvasat középpontjában a diaszpóra-zsidó identitástól való hangsúlyozott eltávolodást hirdető Soá utáni izraeli zsidó identitás áll. Ezzel ellentétben az európai olvasat az európai identitás és kultúra Soá utáni válságára fókuszál. Zsidó szempontból azonban Európa nemcsak az üldöztetéseket és a Soát jelenti, hanem az európai zsidó identitás kialakulásában meghatározó szerepű európai kultúra értékeit és vonzóerejét is. Goldberg mindezt egy gótikus drámába ágyazva mutatja be, amelyben megkísérli a két olvasat egyeztetését.
Szerző: Dr. habil. Szilvia Peremiczky, PhD
|
Elolvas |
|
Magyarországi Holokauszt túlélők Izraelben. Az Új Kelet folyóirat társadalom-történeti elemzése
A tanulmány egy mélyebb értelmezést ad a magyarul beszélő Holokauszt túlélők izraeli életéről az Új Kelet c. újság abból az időszakból származó számainak segítségével, amikor a lap olvasottsága csúcspontján állt. Az újságot körülbelül 20.000 példányban terjesztették naponta a Holokauszt utáni évtizedekben. Az olyan ikonikus szerkesztők, mint Tomi Lapid, Kishont Ferenc, Gárdos Károly (-DOS) és Kasztner Rezső sokat tettek a modern Izrael államának létrejöttéért, megalakulásáért. Nagyon ritka a társadalomtörténet diskurzusában tárgyalt Soá - túlélők post-holokauszt életéről szóló kutatás. Az Új Kelet egy olyan híd volt, amely a túlélők Holokauszt előtti és utáni életét kötötte össze. Sokan használták ezt az újságot az izraeli társadalomba való integrálódás kiindulópontjaként.
Szerző: Dr. Háberman Zoltán, PhD
|
Elolvas |
|
A teremtés zaja – Kardos G. György „Avraham Bogatir hét napja” című regényének elemzése a dialógusfilozófia szemszögéből
Kardos G. György 1968-ban megjelent Avraham Bogatir hét napja című regényének jelen olvasata a dialógusfilozófia, Franz Rosenzweig és Martin Buber művei felől kísérel meg új értelmezést nyújtani. Mind a címben szereplő „hét nap”, mind a regény mottója a bibliai teremtéstörténetre utal. A rosenzweigi elképzelés szerint a teremtés nem a káoszból a rend létrejövetele, hanem éppen ellenkezőleg: a rendnek mint egésznek a részek káoszára való felbomlása. E kezdetben pedig nincs nyelv, amely kapcsolatot teremthetne a részek között.
Szerző: Bartók Ágnes, MA
|
Elolvas |
|
